Harsányi Lajos

A neves papköltő 1920-tól 1939-ig volt Rábapatona plébánosa.

Életútja és tettei alapján napjainkban is méltán lehetünk rá büszkék. Harsányi Lajos 1883. szeptember 29-én született a Komárom vármegyei Nagyigmándon. Szülei hetedik gyermeke volt. Gimnáziumi tanulmányainak első négy évét a győri bencés gimnáziumban végezte. Az ötödik osztályt a budapesti Tavaszmező utcai állami gimnáziumban végezte el. Budapesten döntötte el, hogy ő pap szeretne lenni. A hatodik és a hetedik osztályokat, mint növendékpap az esztergomi, s a nyolcadik osztályt ismét a győri bencés gimnáziumban végezte. Esztergomban gyóntatója és lelki vezetője, a korszak vallási és politikai közéletére is nagy hatást gyakorló Prohászka Ottokár volt. Teológiai tanulmányait a győri papnöveldében folytatta. 1907-ben szentelték áldozópappá. Ezt követően nevelő volt gróf Széchenyi Emil családjánál, rövid ideig káplán Mosonszentmiklóson, Rábacsanakon és Szanyban. 1908-1910 között herceg Esterházy Miklós családjánál volt nevelő Eszterházán. 1910-1912 között győri belvárosi káplán, 1912-1918 között győri káptalandombi lelkész és székesegyházi hitszónok, 1918-1920 között a székesegyházi sekrestye igazgatója volt. Egyházi teendői mellett verseket írt és a Dunántúli Hírlap szerkesztőjeként tevékenykedett. Ebben az időben már a hazai katolikus költészet legkimagaslóbb alakja volt. Napjaink irodalomtörténete, Sík Sándorral együtt őt tartja a magyar katolikus líra megújítójának. A sok tennivaló terhe alatt rendkívül elfáradt, ezért 1920-ban püspökétől pihenésképpen egy falusi plébániát kért. Így került Rábapatonára. Eleinte sorscsapásként élte meg a szürke falusi szolgálatot, de nagyon hamar megszerette a tájat és a falu embereit. Gazdálkodni kezdett a 120 holdnyi plébániai birtokon, otthona körül pedig gyönyörűséges kertet varázsolt. Hamar a helyi közélet aktív tagja és vezetője lett. Tevékenyen részt vett a rábapatonai iskola vezetésében. Nevéhez köthető a római katolikus templom átépítése, valamint egy új emeletes iskola megépítése. A falut körülvevő táj szépsége, vadregényessége és az itt élő emberek egyszerű természetessége költői és írói munkásságához kifogyhatatlan impulzusokka szolgáltak. Rábapatonai éveihez az alkotások szakadatlan sora fűződik.

Rábapatonán írt regényei és verseskötetei: A boldog költő (1926.), De profundis (1927.), A szent asszony (Szent Erzsébet életregénye, 1928.), Szent Imre emlékkönyv(1930.), Az elragadott herceg (Szent Imre herceg életregénye, 1930.), Mi Cha El?(1933.), A nem porladó kezű király (Szent István életregénye, 1933.), Válogatott költeményei (1935.), Túlvilági ballada (1936. ), Zugó Márton (1937.), Holdtölte (1938.), Fejjel nagyobb mindenkinél (Szent László életregénye, 1940.) Zugó Márton című elbeszélés kötetében 50 darab novella található, amelyeknek egytől egyig korabeli patonai emberek a szereplői és a helyszínek is rábapatonaiak. Az 1942-ben kiadott „Esteli körmenet” című verseskötetében jelentek meg azok a versek, amelyek a rábapatonai szép évekre emlékeznek, és szomorú búcsút intenek a falunak. Ezen versek sorába tartozik a Falusi templomok illata, A patonai gesztenyefák, Búcsú a falutól, valamint A költő elhagyja a kertjét című költemények.

Irodalmi tevékenységének elismeréseként 1921-ben a Szent István Akadémia, 1931-ben a Petőfi Társaság, 1936-ban pedig a Kisfaludy Társaság választotta be rendszeres tagjainak a sorába. 1944-ben költői és írói munkásságának elismerésekén megkapta a korabeli Magyarország legtekintélyesebb állami kitüntetését, a Corvin-koszorút. Mindezek mellett 1929-től kinevezték tiszteletbeli kanonoknak és magyar királyi kormányfőtanácsosi címet is kapott.

1939-ben hagyta el Rábapatonát, és ettől kezdve a győri Káptalandombon élt javadalmas kanonok és komáromi főesperes lett. Költői és írói tevékenységét Győrben is tovább folytatta. Hosszú évekig tartó betegség után 1959. október 2-án halt meg Győrben. Örök nyugalomra a győri székesegyház kriptájában helyezték.

Harsányi Lajos volt patonai plébános, országosan ismert és elismert költő és író emlékét egy utca, valamint a templom falán elhelyezett emléktábla őrzi.

 

KÖNYV LETÖLTÉSE