Dr. Mohos Antal

Munkássága elismeréseképpen 2010. augusztus 20-án vehette át a díszpolgári elismerő kitüntetést.

Mohos Antal 1940. december 14-én született Siklóson. Középiskolai tanulmányait a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Rövid ideig a győri belgyógyászati osztályon dolgozott, majd 1967-ben érkezett Rábapatonára, ahol egészen 2006 decemberében történt nyugdíjba vonulásáig a község körzeti orvosaként lelkiismeretesen gyógyította a patonai betegeket, valamint több évtizeden keresztül a szomszédos Ikrény körzeti orvosaként is tevékenykedett. Körorvosi teendői mellett a rendszerváltástól aktívan bekapcsolódott a helyi és az országos közéletbe. Majd két évtizeden keresztül tagja volt a Szabad Demokraták Szövetségének. Hosszú évekig az SZDSZ megyei elnöke és az országos választmányának tagja, 2006. évi országgyűlési választásokon a párt egyéni képviselő jelöltje volt a csornai választókerületben. Rábapatonán a rendszerváltástól egészen 2010-ig települési képviselőként dolgozott a község gyarapodásáért és fejlődéséért. Dr. Mohos Antal és Németh Krisztina honosította meg a faluban az agár kutya tenyésztést és versenyeztetést. A versenyeztetés nemzetközi színvonalra emelésének érdekében egy színvonalas versenypálya felépítése mellett döntöttek. A cél elérése érdekében létrehozták a Pro Pátria Vidéki Sport-és Természetszeretet Alapítványt. Ezt követően megkezdődhetett az európai viszonylatban is modern 5,5 hektáros területen kialakított agár versenypálya és a hozzá tartozó létesítmények, kemping, lelátó, kiegészítő helyiségek, nádtetős grillház építése. Az agárverseny komplexum ünnepélyes átadására egy nemzetközi verseny keretében 1994. július 31-én került sor. Dr. Mohos Antal aktív nyugdíjasként élt és tevékenykedett Rábapatonán 2016 tavaszán bekövetkezett haláláig.

Dr. Mináry Péter

Munkássága elismeréseképpen 2008. augusztus 20-án vehette át a díszpolgári elismerő kitüntetést.

Mináry Péter 1939. augusztus 18-án született Budapesten. 1963-ban szerzett állatorvosi diplomát a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen. A diploma megszerzését követően került Győrbe, ahol megházasodott. Dr. Légrádi Gábor 21 éves tevékenységét követően, 1967. augusztus 1-jén vette át a rábapatonai körzeti állatorvosi állást. Akkoriban mikor ő ide került, a patonaiak még nagyon nagy fenntartással fogadták a falujukba telepedő idegent. Dr. Mináry Péter azonban nagyon hamar megszerette a falut és az itt élő embereket. A helyiek is hamar elfogadták és tisztelték, mindenhol szeretettel fogadták. Ezt igazolja az a tény is, hogy a doktor úrnak az elmúlt 48 év folyamán soha senkivel nem volt nézeteltérése. Azokban az években, amikor dr. Mináry Péter Patonára érkezett, még sok állatot tartottak a házaknál. Akkoriban, 1240 marha és 600 disznó járt ki a határba legelni, 3 marha gulyába és 3 disznó kondába szervezve. A háztáji állattartás mellett sok állat volt még a termelőszövetkezet szarvasmarha, sertés, tyúk és kacsa telepein. Az elmúlt két évtizedben ez a hatalmas állatállomány szinte teljesen eltűnt a faluból s ma már nem jellemző a haszonállattartás a házaknál. Dr. Mináry Péter 1990-et követő években aktívan részt vett a falu közéletében. Mint települési képviselő, az önkormányzat Szociális Bizottságát vezette. Képvislőként sokat tett a nehéz helyzetben lévőkért és a falu fejlődéséért. Dr. Mináry Péter családjával mind a mai napig Rábapatonán él és dolgozik.

Eőry Endre

2007. augusztus 20-án másodikként vehette át a Rábapatona Község Díszpolgára címet.

Eőry Endre 1936 novemberében Kisbaboton született. Szülei kereskedők voltak. A népdal szeretetét és a hegedű megszólaltatásának művészetét, kisgyermekként szüleitől tanulta. Iskolai tanulmányait 1943-ban kezdte el a kisbaboti evangélikus népiskolában. Elemi iskolai tanulmányait, a győri Kossuth Lajos Általános Iskolában fejezte be. Gimnáziumba jelentkezett, de származása miatt, jó bizonyítványa ellenére sem vették fel. Végül a győri tanítóképzőbe nyert felvételt, ahova 1952-től 1956-ig járt. A tanítóképző mellett 1950-től 1953-ig a Győri Állami Zenekonzervatóriumba is járt.

Negyedik éves tanítóképzősként tanítási versenyt nyert. Tanítási gyakorlatát Újrónafőn végezte, majd 1958-ban megpályázott egy művészeti előadói állást Győrben. Nem szerette ezt a munkát, ezért a katonai szolgálat után inkább Nyalkára ment iskolaigazgatónak. 1965-ben került Rábapatonára. Először pedagógus lett az általános iskolában, majd 1971-től 1985-ig a Művelődési Ház vezetője. Tanítóként megismerte a falu minden lakóját, népművelőként pedig a falu kulturális életének motorjaként tevékenykedett. 1970-ben megalakult az első, 1987-ig működő patonai Pávakör, amelynek ő volt a vezetője.

A patonai Pávakör Eőry Endre vezetése alatt országos hírnévre és elismertségre tett szert. Dr. Barsi Ernő tanár úrral közösen összegyűjtötték a falu népdalkincsét, amelynek összegzéseképpen 1973-ban „Rábapatona hagyományaiból” címmel könyvet jelentettek meg. 1985-től ismét az általános iskola tanáraként dolgozott. 1988-ban a helyi általános iskolásokból újra megszervezte az immár második Pávakört, amely egészen 1996-ig működött. 1997-ben vonult nyugdíjba, de a muzsikálást és az éneklést tovább folytatta a helyi nyugdíjas hagyományőrző csoporttal. 2006-ban súlyos beteg lett. A betegséggel a végsőkig küzdött, de mindhiába. 2007. szeptember 29-én Eőry Endre tanár úr átköltözött az égiek zenekarába. A Molnár Ferenc Hagyományőrző Alapítvány és Nagy Zoltán népművelő kezdeményezésére, hagyományteremtő jelleggel, 2008 óta minden évben megszervezésre kerül, a munkásságának és életművének méltó emléket állító Eőry Endre Népdaléneklési Verseny. Eőry Endre kimagasló tanári munkásságának a Sok fény maradt utánuk Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében című kötet 2009-ben megjelent száma is emléket állít.

Kormos Jenő

Rábapatona község képviselőtestülete 2004-ben döntött arról, hogy az önkormányzat kétféle kitüntetést hoz létre, a faluban és a faluért kimagasló teljesítményt nyújtó személyek és szervezetek munkájának elismerése érdekében. Az egyik díj a „Rábapatona községért” kitüntetés, míg a másik rangos elismerés a „Rábapatona Község Díszpolgára” kitüntető cím. A „Rábapatona Község Díszpolgára” címet mindezidáig négy személynek adományozott községünk. A Rábapatonáért végzett munkájuk és kimagasló teljesítményük előtt tisztelegve, kerül itt most bemutatásra rövid életrajzuk és tevékenységük.


Kormos Jenő 2006. augusztus 19-én, elsőként részesült a díszpolgári elismerésben.

Kormos Jenő 1929. szeptember 9-én született Rábapatonán. Szülei és nagyszülei is a győri káptalan cselédjei voltak. Édesapja a káptalan parádés kocsisaként dolgozott. 1941-ben kezdte meg tanulmányait a győri 1. számú Polgári Fiúiskolában. A polgári iskola elvégzése után a győri kereskedelmiben kezdte meg tanulmányait, de a háború utáni viszonyok miatt hazakerült. Ezután, egészen 1952-ig, a földosztás után kapott családi földeken gazdálkodással foglalkozott. 1952. január 10-én próbaidősként a helyi Tanácsházára került, ahol a próbaidő lejárta után véglegesítették. Boros József tanácselnök halála után, 1958. augusztus 21-én lett Rábapatona tanácselnöke. Ezután 32 éven keresztül, egészen az 1990-ben történt nyugdíjba vonulásáig tanácselnökként szolgálta a falu közösségét.

Munkájában és tetteiben mindig a patonai nép szolgálata vezérelte. A fontos döntéseknél soha nem a feletteseihez fordult, hanem mindig kikérte és meghallgatta a helyiek véleményét. Az országban egyedülálló módon, az egyébként csak papíron működő és tevékenykedő Népfront tagokat is bevonta a tanácsi munkába, így biztosítva a helyi lakosság még szélesebb képviseletét a döntéseknél. Három évtizedes tevékenysége alatt sokat fejlődött és változott a község. Ezekben az években épült a mai önkormányzati épület, a Művelődési Ház, bővült az iskola, óvodabővítés történt, több utca ekkor lett aszfaltozva, bevezették a vezetékes ivóvizet, megépült az új vasbeton és acél tartószerkezetű Rába híd és a Rábapatonát Koroncóval összekötő út. 1990 őszén, az első önkormányzati választásokat követően adta át a község vezetését Kovács László polgármesternek. Napjainkban családjával együtt Győrben él, aktív nyugdíjasként.