Tisztelt Rábapatonai Vállalkozók, Tisztelt Lakosság!

Mint bizonyára értesültek róla, hogy az elmúlt héten markáns, a lakosság nagy részét érintő jogszabály módosításokról határozott Magyarország Kormánya, az alábbiakban ezeket foglalnám össze és próbálok némi segítséget nyújtani!

I.) Módosításra került a kisadózók tételes adója (KATA), az alábbi módon:

Az új szabályok szerint a kisadózók tételes adóját azok választhatják, akik kizárólag a lakosságnak értékesítenek, szolgáltatnak. Szeptembertől csak főállású egyéni vállalkozók (kivéve a taxisokat) választhatják ezt az adónemet. A betéti társaság, egyéni cég, közkereseti társaság, ügyvédi iroda kiesik az adóalanyi körből. Nem lehet kata alanya az az egyéni vállalkozó sem, aki más vállalkozásban társas vállalkozóként tevékenykedik
Cserábe a katás bevételi összeghatár 18 millióra nőtt a jelenlegi 12 millió forintról. Az áfamentesség 12 milliós összeghatárát ez az intézkedés nem érinti. A havonta befizetendő 50 ezer Ft adó marad azoknál, akik maradhatnak katás vállalkozói körben. Számukra a társadalombiztosítás alapja változatlanul 108 ezer forint lesz: a nyugdíjukat szintén ez alapján számítják, az eddigi lehetőség viszont megszűnik, miszerint a katások a magasabb, 75 ezres havi összeget fizessék, hogy magasabb járulékalapra legyenek jogosultak.
A megváltozott feltételek következtében a jelenlegi katás adóalanyok jelentős része – nem felel meg a követelményeknek és új adózási formát kell választaniuk.
A törvény 2022. szeptember 1-jével hatályos. Új bejelentést kell majd tenniük azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2022. augusztus 31-ét követően is jogosultak lesznek a kata alkalmazására, és szeretnének ezen adónem szerint adózni. A választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz.
Az alábbiakban szeretnék segítséget nyújtani, hogy milyen adót tudnak választani a KATA helyett:
Azok, akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is, amely 2021. január 1-je óta az egyik legkedvezőbb adózási mód. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását. Az átalányadózást az egyéni vállalkozók választhatják. Ennek az adónemnek az előnye az, hogy a 40%-os, vagy esetenként 80%-os költséghányad alkalmazása lehetséges. Nem kell tehát gyűjtögetni a vállalkozás költségeiről a számlákat, a bevétel 40%-át automatikusan költségként ismeri el a törvény függetlenül attól, hogy ténylegesen mekkora költsége volt a vállalkozónak. A fennmaradó 60% úgy adózik, mint a munkabér, azaz 13% szocho 18,5% társadalombiztosítási járulék és 15% szja. A számítások szerint így is nő az adóteher.

Mi az átalányadózás lényege?

Ha egyéni válllalkozóként az szja szerinti átalányadózást választjuk, akkor:
a teljes bevétel egy része a költséghányad,
adózni pedig csak a fennmaradó jövedelem után kell.
Hogy pontosan mennyi adót és járulékot kell megfizetnie egy átalányadózást választó egyéni vállalkozónak, azt a teljes bevétel mellett a végzett tevékenység is meghatározza.

Ha egyéni vállalkozóként az átalányadózást választjuk, akkor azt minden tevékenységre alkalmazni kell.

Bonyolíthatja a képletet, hogyha több tevékenységet is végez a vállalkozás. Ebben az esetben ugyanis az átalányadóalap meghatározásakor mindig az adott tevékenységre előírt költséghányadot kell alkalmaznunk. Vagyis ha a különböző tevékenységek eltérő költséghányad szabály alá esnek, akkor mindig az adott tevékenységi körnek megfelelően kell adózni.

Mekkora bevételem lehet átalányadózóként?

Átalányadózást az az egyéni vállalkozó választhatja, akinek a bevétele az átalányadós adóév előtti adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét.

A minimálbér 2022-ben 200.000 forint volt. Ez alapján a bevételi határ 24 millió forint. Kizárólag kereskedelmi tevékenységből származó bevétel esetén a bevételi határ a minimálbér ötvenszerese, ami 2022-ben 120 millió forint.

Mekkora lehet a költséghányad?

Főszabály szerint a költséghányad 40 százalék lehet. Ebben az esetben a jövedelem 60 százalék, ezután kell befizetni az adót és a járulékot.

Vannak azonban kivételek, ahol a költséghányad akár jóval magasabb is lehet. Egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 80 százalék is lehet (jövedelem ebben az esetben 20 százalék) az alábbi tevékenységi köröknél:

• mezőgazdasági, erdőgazdálkodási,
• bányászati és
• feldolgozóipari termék-előállítás,
• építőipari kivitelezés,
• mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás,
• vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás,
• erdészeti szolgáltatás és
• zöldterület-kezelés;
• halászati szolgáltatás,
• halgazdálkodási szolgáltatás;
• feldolgozóipari szolgáltatás, a bérmunkában végzett szolgáltatás és egyéb sokszorosítás kivételével,
• építőipari szolgáltatás,
• ipari gép, berendezés, eszköz javítása,
• gépjárműjavítás,
• személyi, háztartási cikk javítása,
• épületgépészeti berendezések javítása,
• a taxis személyszállítás,
• személygépjármű kölcsönzése vezetővel,
• egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás,
• közúti áruszállítás,
• számítógép, kommunikációs eszköz javítása,
• fényképészet,
• textil, szőrme mosása, tisztítása,
• fodrászat, szépségápolás,
• hobbiállat-gondozás,
• kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.

Ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzett, és csak ebből származó bevétele volt, akkor a költséghányad 90 százalék. Ugyanez vonatkozik a mezőgazdasági őstermelőkre is.

Az átalányadózás költségei egyéni vállalkozó számára

Az átalányadózó egyéni vállalkozó saját maga után és munkavállalói után fizeti az adókat és járulékokat.

A főállású, átalányadózó egyéni vállalkozónak az alábbi adó- és járulékkötelezettsége van:

• 15 százalék személyi jövedelemadó,
• 13 százalék szociális hozzájárulási adó,
• 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék.

A vállalkozói nyereség után nem kell fizetni, emellett az osztalékadó alól is mentesül az átalányadózó.

2022-től adómentes adóalap összeghatárt vezettek be, ami azt jelenti, hogy 1,2 millió forintig a bevétel adó- és járulékmentes.

Átalányadózás minimálbér alatti bevétel esetén

Ha az átalányban megállapított jövedelem (nem bevétel!) nem éri el adott hónapban a minimálbért vagy a garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell adózni. Ez azt jelenti, hogy az adott hónapra 

• 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a ténylegesen elért jövedelem szerint,
• 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni a minimum járulékalap 112,5%-a alapján,
• 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a minimum járulékalap 100% alapján.

Mit nem kell megfizetni az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak?

Az alábbi tételeket nem kell megfizetni az átalányadózást választó egyéni vállalkozóknak:

• a vállalkozói nyereségadó, illetve a vállalkozói jövedelem után a 9 százalék személyi jövedelemadót,
• az osztalék-adóalap után a 15 százalék személyi jövedelemadót,
• osztalékalap után a 13 százalék szociális hozzájárulási adót.

Ha valakinek heti 36 órát elérő munkaviszonya van, vagy nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, akkor mentesül a kötelező minimum járulékok és adó fizetése alól az adómentes bevételi / árbevételi értékhatárig.

Átalányadózás főállás melletti egyéni vállalkozások számára

A főállással rendelkező (teljes munkaidőben, azaz legalább heti 36 órás munkaviszonyban alkalmazott) átalányadózó egyéni vállalkozónak:

• 18,5% társadalombiztosítási járulékot
• 13% szociális hozzájárulási adót

kell fizetnie az átalányadózásból származó ténylegesen megszerzett jövedelem után. Az összeget havonta kell megfizetni.

Milyen határidők vonatkoznak az átalányadózó vállalkozásokra?

A személyi jövedelemadó bevallást évente a tárgyévet követő év május 20-ig kell beadni.
Az szja előleget negyedévente kell fizetni a negyedévet követő hónap 12. napjáig.
A szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot ezzel szemben havonta kell fizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell elkészíteni a bevallást, és ezzel egyidőben a fizetésnek is meg kell történnie.

Érvényesíthetők-e átalányadózóként az szja egyéb kedvezményei?

A nem adómentes jövedelemrészre (adóalapra) terhére teljeskörűen érvényesíthetők az szja-kedvezmények, abban az esetben is, ha átalányadózást választunk. Ebből a szempontból az átalányadózás jobb, mint a kata.
Gyakori kérdések

Főállás mellett lehetek átalányadózó egyéni vállalkozó?

Igen.

Ha év közben váltok, időarányosan kell számolni a maximum bevételt?

Igen.

Kell nyereségadót fizetni az átalányadót fizető vállalkozónak?

Nem kell.

Kell adót fizetni az osztalék után az átalányadót fizető vállalkozónak?

Nem kell.

Mitől függ, hogy a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell alapnak tekinteni adófizetéskor?

A garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni az a vállalkozó, akinek van olyan tevékenysége, amely legalább középfokú képesítést, végzettséget követel meg.

Választható még a KIVA adóalanyiság, ezt főleg társas vállalkozásoknak ajánlom, akiknek van bejelentett alkalmazottja

A kisvállalati adó a) Az adónem koncepciója A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely több, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki: • a szociális hozzájárulási adót és • a társasági adót.

Az adó mértéke 2022. január 1-jétől az adóalap 10 százaléka. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel.

Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Emellett az adóalapmeghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál. Az adónem szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza.

Kinek érdemes a kisvállalati adót választania? A kisvállalati adózásra való áttérés egyedi mérlegelést igényel.

Javasolt megvizsgálni az áttérés lehetőségét azon jogosult vállalkozásoknál, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

c) A kisvállalati adó választására jogosultak köre

A Katv. alapján a kisvállalati adó alanya lehet

• az egyéni cég
• a közkereseti társaság
• a betéti társaság
• a korlátolt felelősségű társaság
• a zártkörűen működő részvénytársaság
• a szövetkezet és a lakásszövetkezet
• az erdőbirtokossági társulat
• a végrehajtó iroda
• az ügyvédi irodaés s a közjegyzői iroda
• a szabadalmi ügyvivői iroda
• a külföldi vállalkozó
• a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

A fentiekben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha

• az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben (azaz abban az adóévben, amely a kisvállalati adóalanyiság alkalmazásának első adóévét megelőzi)1 várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
• az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóévnél a 3 milliárd forint időarányos részét;
• az adóévet megelőző két naptári évben adószámát a NAV véglegesen (jogerősen) nem törölte;
• üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
• az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;
• ellenőrzött külföldi társasággal2 az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik;
• az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei 3 meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.

AAz adó mértéke 2022. január 1-jétől 10 százalék. További részletek a mellékelt csatolmányban olvashatóak! Itt felhívom a figyelmet a költség számlák gyűjtésére ! (;-)

II. REZSICSÖKKENTÉS

A világpiaci árak elszabadulása miatt Magyarország Kormánya kénytelen volt a rezsicsökkentés szabályait szigorítani. Ez nem a TELJES rezsicsökkentés megszűnését jelenti! Bizonyos mérték felett szűnik meg automatikusan a korábbi kedvezmény, az alábbiak szerint ezt foglalnám össze:

Mennyi a megállapított átlagfogyasztás?

Elektromos áram esetében 210 kWh per hó, azaz éves szinten 2523 kWh éves szinten, földgáz esetében 144 köbméter per hó, azaz 1729 köbméter éves szinten, aki ennyit vagy ennél kevesebbet fogyaszt, annak marad a rezsicsökkentett ár. Ezen fogyasztás legfeljebb havi 7750 forintos áramszámlát és 15 833 forintos havi gázszámlát jelent (rezsicsökkentett áron).

Mennyi most a gáz és a villamos energia piaci ára?

az áramnál kilowattóránként 36,9 forintos rezsicsökkentett és 242 forintos piaci árral, a gáznál köbméterenként majdnem 110 forintos átlagos és 913 forintos piaci árral számolható.
Mennyivel kell többet fizetnie annak, aki átlag felett fogyaszt?

A 210 kW-ig 36,9 forint az ára egy kilowattórának, efelett 242 forint az ára. A gáz esetében 110 helyett 913 forintot kell fizetni egy köbméterért 144 köbméter felett. Aki tehát egy téli hónapban 200 köbméter gázt elhasznál, az 22 ezer forint helyett 66 968 forintot fog fizetni ezért a mennyiségért ezentúl.

Én átalánydíjat fizetek, velem mi lesz?

ők az év 12 hónapjára elosztva fizetik a piaci árat is az átlag fölötti fogyasztásuk után.

Nagycsaládos vagyok, milyen kedvezmények járnak nekem?

A nagycsaládosok ez alól is kivételt képeznek. Számukra a kedvező fogyasztási limit megmarad: a 3 gyerekes családoknak a limit: 2329 köbméter, és minden további gyereknél még 300 köbméter kedvezményes fogyasztást fognak biztosítani.

A távhővel fűtőket is érinti a változás?

Nem, a távhőt használókat nem érinti ez a változás

A júliusi és a januári fogyasztásom között óriási a különbség: ez azt jelenti, hogy januárban a többszörösét fogom fizetni a mostani számlámnak?

Jelenleg úgy tűnik, hogy a rezsicsökkentési limitet havonta kell értelmezni. Aki egyik hónapban alatta marad, annak abban a hónapban nem keletkezik piaci fizetési kötelezettsége, de ha egy másik hónapban a limit fölött fogyaszt, azt a részt piaci áron kell kifizetnie.

Elektromos/plug-in hibrid autóm van, amit otthon szoktam tölteni. Az beleszámít az átlagba?

Az elektromos, vagy plug-in hibrid kocsik ugyanolyan fogyasztók, mint mondjuk egy fagyasztóláda, vagy egy tévé - ugyanúgy beleszámítanak a kormány által húzott határba.

Hogy lehet csökkenteni a rezsimet?

Gyermekes családok vegyék igénybe az idén meglévő 3+3 milliós otthonfelújítási támogatást, érdemes az ajtókat, ablakokat kicserélni belőle és a háztetőt leszigetelni és egy modernebb max 3 éves gázkazánt beszerelni! Ezzel legalább 20% fűtésköltség megtakarítás eredményezhető! A fent részletezett felújítási költségek ezen támogatásból kivitelezhetőek. Természetesen egy ház szigetelése is nagy megtakarítást eredményez, de annak kiviteli bekerülési költsége egyedileg eltérhet és nem elegendő rá a támogatás!

Amennyiben módjában áll, szereljen napelemet a házára, vagy ipari ingatlanára, jelen körülmények között nagyon hamar megtérül!

A háztartásban található régi izzókat azonnal érdemes lecserélni modern ledes izzókkra, ezzel legalább 5%-os megtakarítás érhető el. Az éjszakai áramfogyasztás redukálható, ha olyan hosszabbítóba csoportosítják a szórakoztató elektronikát, ami billenő kapcsolós (I-0) és éjszakára lekapcsolják a tv, wifi router, és egyéb - éjszakai fogyasztással bíró készüléket a hálózatról a hosszabbító segítségével.

A gázszámla csökkentéséhez, a hatékony fűtéshez például nem mindegy, hogyan rendezzük be a lakásunkat. Ha bútorokat teszünk a fűtőtestek elé, az biztosan megnehezíti a meleg levegő áramlását, a hőérzetünk egyre magasabb fokozatú fűtést kívánna, pedig csak a rossz helyre tett bútort melegítjük.
A fűtés hatékonyságát hőtükörrel javíthatjuk. A fűtőtest ugyanis minden irányban közel azonos mértékben adja le a hőt, így a radiátor hátrafelé a falat melegíti. Ha a hővisszaverő anyagból készült hőtükörrel leszigeteljük a fűtőtest mögötti falrészt, a hőtükör a meleget visszairányítja a szobába. Erre a célra radiátorhoz vagy konvektorhoz alkalmazható speciális hőtükör fóliát szerezzünk be, de ideiglenes megoldásként alufólia is megteszi.
A radiátoros fűtésnél jó célt szolgál a termosztatikus szelepek fölszerelése, ami biztosítja, hogy a helyiség kívánt hőfokra történt felfűtését követően a radiátor visszakapcsol. Így lehet leghatékonyabban biztosítani a különböző helyiségek fűtési igényét. Ne feledjük, hogy 1 fokkal növelve a hőmérsékletet 6 %-kal nő az energiafelhasználás!

Remélem tudtam segíteni! Vigyázzanak magukra és kitartást mindannyiuknak ezekben a nehéz időkben!

Üdvözlettel

dr. Németh Balázs
jegyző s.k.