Tisztelt Lakosság!

Ismét eltelt egy mozgalmas, sikerekkel és küzdelmekkel teli év, mely községünk életében számos nagy horderejű fejlesztés végrehajtásával telt, melyet idén is folytat Önkormányzatunk. Az alábbi sorokban tájékoztatást adok a rengeteg jogszabályi változásról (mindet képtelenség felsorolni is), hogy könnyebben eligazodjanak:

1.) Megszületett a megállapodás a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel a 2023-as minimálbérről, továbbá a garantált bérminimumról, mely hatályba is lépett.

E szerint nyolc órás munkavégzés esetén 2023. január 1-jétől:

bruttó 232 000 ezer forint lesz a minimálbér havi összege;
bruttó 296 400 forint a garantált bérminimumé;
így a minimálbér nettója havi 154 280 forint adókedvezmények nélkül;
a garantált bérminimumé pedig havi 197 106 forint szintén adókedvezmények nélkül.
A nettó bér összegét befolyásolják az adókedvezmények, tipikusan a családi adókedvezmény. Ennek összege ami egy gyerek után 10 000 forint, két gyerek után 40 000 forint, három gyerek után 99 000 forint.

Szintén igénybe lehet venni:
az első házasok kedvezményét;
a 25 év alattiak szja-mentességét;
a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, valamint;
a személyi kedvezményt is;
és újabban a 30 év alatti anyák adómentességét. Itt fontos megjegyezni, hogy ezen kedvezmény csak azon édesanyák számára vehető igénybe, akinek gyermeke 2023. január 1. után születik!

2.) Január elsejétől 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat Magyarországon, beleértve a 13. havi nyugdíjat is.

3.) Az előző év utolsó heteiben napvilágot láttak a Magyar Közlönyben a falusi csok és a babaváró hitel és az új lakások építésére vonatkozó áfa-visszaigénylési kedvezmény meghosszabbításáról szóló kormányrendeletek.

A kormány két évvel, 2024-ig meghosszabbította a babaváró hitel, a falusi csok és az ötmillió forintos határig terjedő áfa-visszaigénylés december 31-i lejáratát.
2023. január 1-től a diákhitellel rendelkező nőknek, amennyiben még a tanulmányaik alatt vagy annak befejezését követő két éven belül gyermeket szülnek, elengedik a teljes diákhitel-tartozásukat.
A babaváró hitelnél a maximum tízmillió forintos hitel már egy gyermek megszületése esetén kamatmentessé válik, három gyermek esetén pedig támogatássá alakul
A csoknál némileg jobb kondíciókkal igényelhető falusi csok nem jár le, hanem 2024. december 31-ig meghosszabbodik. A miniszterelnök sajtóinterjújában ezt a támogatást egyértelműen olyanként említette, ami 2023-tól is megmarad, és nem is lesz benne változás januártól.
Az új lakások építésénél az áfa visszaigénylési kedvezményt szintén két évvel, 2024. december 31-ig meghosszabbítják, a rendelet szerint változatlan feltételekkel. Tehát a családok továbbra is visszaigényelhetik az építési, vagy vásárlási költségeik árát, maximum 5 millió forintig.
Továbbá kiderült az is, hogy az 5 százalékos lakásvásárlási támogatás marad, ám a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye 2022. december 31-ével lejárt.
Egy engedményt azonban adott a kormány. A megfelelő befogadóképességű személygépkocsi a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követően szerezhető meg. Az eredeti rendelet szerint ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható.
Ezt a határidőt tolta most ki az új rendelet egy évre. A támogatás mértéke 2,5 millió forint, de legfeljebb a megszerzés időpontjában érvényes bruttó vételár 50 százaléka.

4.) Megszűnnek a SZÉP-kártyán a zsebek
Egy friss kormányrendelet az év elejétől jelentősen leegyszerűsíti a SZÉP-kártya használatát: 2023 januárjától az eddigi három alszámla helyett egyetlen számlán rendelkezhetünk majd a SZÉP-kártya juttatásunkkal.
Mindez úgy valósul meg a gyakorlatban, hogy összevonják a korábbi szabadidő, vendéglátás és szálláshely zsebeket, így összeadódnak az egyes alszámlákra feltöltött összegek. Pénz tehát nem vész el: a korábban a vendéglátás és a szabadidő zseben lévő pénzeket 2023. január 8-án átvezetik a szálláshely zsebre.

5.) 2023. január 1-jétől érvényes országos éves autópálya-matricáért személygépkocsik esetében 49 190 forintot kell fizetni, mintegy 5 százalékkal többet az idei 46 850 forintnál, a jövő évi éves megyei matricák ára pedig 5720 forint az idei 5450 forint után. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. oldalán közzétett díjtáblázat szerint jelentősebben nő a rövidebb időszakokra szóló jogosultságok ára. A személygépkocsik esetében (D1 díjkategória) a havi matrica ára 8900 forint lesz jövőre az eddigi 5210 forint után, a tíz napig érvényes matrica pedig 5500 forintra drágul az idei 3820 forintról. Az éves országos és megyei matricák a díjköteles gyorsforgalmi úthálózaton az év első napjától, illetve a tárgyévben a vásárlás időpontjától a következő év január 31-én éjfélig használhatók.

6.) A parlament december 7-én elfogadta az egészségügyi átalakításról szóló törvénycsomagot. A módosítás több helyen is hozzányúl a jelenlegi ellátórendszerhez, azon belül is leginkább a sürgősségi ellátáshoz. A csomag értelmében 2023. január 1-től átalakul az orvosi ügyeleti rendszer, központosítják azt. Ettől fogva Budapest kivételével este 10 óra után az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) látja majd el körzetenként a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeletet, míg a fogorvosi ügyelet marad önkormányzati kézben. A főváros esetében a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyelet ugyanerre a sorsra jut. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy január 1-től a háziorvosokat délután 4 és este 10 között a járási szakrendelőkben fogják felváltva beosztani ügyelni, az ő munkájukat fogja segíteni az OMSZ és a kiterjesztett hatáskörű ápolók. Hétvégén és munkaszüneti napokon ezentúl szintén felváltva, reggel 8 és délután 2 között fognak ügyelni a háziorvosok. EZen rendszer fokozatosan fog életbe lépni. A védőnők 2023. július 1-jétől állami alkalmazottak lesznek

7.) Január 1-jével megtörténik a kormány és a Magyar Orvosi Kamara között - a járvány alatt - létrejött béremelési megállapodást utolsó lépése is. Az orvosoknak januártól további 11 százalékkal emelkedik a bére. Ezzel egy kezdő orvos bére 619 ezer forintról 687 ezer forintra nő. Egy pályája közepén járó, 21-25 év gyakorlattal rendelkező orvosnak a bére 1,5 millió forintról 1,65 millióra emelkedik. A legtapasztaltabb, 40 éve pályán lévő orvosnak 2,1 millióról 2,38 millió forintra fog nőni a bére.

8.) Az orvosbéremelés stabilizálni tudta az orvosi létszámot a kórházakban, ugyanakkor a megfelelő szakápolói létszám érdekében további béremelésről döntött a kormány. Az újabb ápolói béremelésre két lépcsőben kerül sor: első ütemben 2023. július 1-jével, második ütemben 2024. március 1-jével. Az ápolói béremelés eredményeként a kormány tervei szerint 2024. március 1-jére az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie az orvosi átlag alapbér 37 százalékát.

9.) Vármegyék Az Alaptörvény 11. módosítása is életbe lépett január elsejével, így míg zajlottak a szilveszteri ünneplések, hirtelen vármegyékbe költöztek a magyarok: a Kocsis Máté fideszes frakcióvezető által bedobott, majd természetesen el is fogadott javaslat miatt az év első napjától az országban minden megyéjéből vármegye lett.

10.) Végül akad egy jó hír a feledékeny autósok számára is: 2023 január elsejétől ha az autó forgalmi engedélye és a vezető jogosítványa érvényes és szerepel a magyar nyilvántartásokban, akkor egy jogszabálymódosításnak köszönhetően már nem lesz szükséges, hogy ezeket mindig maguknál tartsák a járművezetők. A rendőrség a helyszínen, elektronikusan is tudja ellenőrizni ezeket az igazolványokat.

11.) A pedagógus bértábla megváltozik 2023. január 1-jétől, a 20%-os illetménypótlék összege 32%-ra változik. A pedagógusok bértáblája és a részletek megtekinthetőek az alábbi linken: https://www.hrportal.hu/hr/pedagogus-bertabla-2023-20221221.html

12.) Adóváltozások: Sávossá válik a helyi iparűzési adó:
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ-Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása
A jelenleg hatályos rendelkezések értelmében többféle egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítási módszer létezik – más szabály vonatkozik a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozóra, az átalányadózó vállalkozóra, a kata alanyára és a kiva alanyára is. A most elfogadott törvény ezt a szerteágazó rendszert egységesíti oly módon, hogy 2023. január 1-jétől kezdődően egyféle egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert kínál fel a kisvállalkozók számára, hogy választásuk szerint azt alkalmazhassák.
Kisvállalkozónak a törvény szerint az a vállalkozó minősül, akinek az adóévi bevétele – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számolva – nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot. A bevétel definícióját szintén tartalmazza a törvény.
A kisvállalkozónak nem kell az általános szabályok szerint levezetnie az iparűzésiadó-alapját, mert azt a törvény – különböző bevételi sávok figyelembevételével – fix összegben állapítja meg. Az adó alapja így a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként a következőként alakul:
- ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg: 2,5 millió forint;
- ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg: 6 millió forint;
- ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot – kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot – nem haladja meg: 8,5 millió forint.
Ennek következtében megszűnik az adóalap székhely-telephelyek közti különböző módszerekkel történő megosztásának kötelezettsége, mivel minden illetékes önkormányzatnak azonos nagyságú adóalap jár. A választás teljes adóévre, a székhelyre és minden telephelyre szól, és azt az adóbevallásában vagy a tevékenységét az adott településen újonnan kezdő vállalkozónak a bejelentkezéskor alkalmazott nyomtatványon kell bejelentenie. Annak a kisvállalkozónak, aki az új módszert már a 2023. évre vonatkozóan is szeretné alkalmazni, a 2022. adóévről szóló 2023. május 31-éig beadandó iparűzésiadó-bevallásban kell erről nyilatkoznia, az új katát választó adózókra ettől eltérő szabályok vonatkoznak.
Az új módszer egyik leginkább adminisztrációt könnyítő eleme, hogy a kisvállalkozónak – bevallás benyújtása nélkül – az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig adóelőleg címén évente ugyanazt az összeget kell megfizetnie mindaddig, amíg bevételeinek növekedése miatt adóalapsávot nem vált. Az új adóalap-megállapítási módszer alkalmazása esetén adómentesség, adókedvezmény, adócsökkentés nem vehető igénybe. A törvény részletesen szabályozza az áttérés éve és az azt követő adóévek adóelőleg-fizetési szabályait is.
A kivaalanyok választásuk szerint a jelenlegi adóalap-megállapítási módszerhez teljesen hasonló módszerrel állapíthatják meg továbbra is adóalapjukat.

13.) Munkajogi változások: A legjelentősebb módosulások a szabadságok tekintetében álltak be:
A legjelentősebb, módosuló rendelkezések valószínűleg a munkaidő, szabadság és pihenőidő szabályaival kapcsolatosak. A módosítás alapján a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni, tehát a korábbi szabályokkal ellentétben nem elegendő a helyben szokásos módon közzé tenni. A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, de új szabály, hogy erről a 18. § szerint – vagyis olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését - tájékoztatja a munkavállalót.
A pihenőidő kiadása terén az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozata nyomán módosuló szabály szerint nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el. Jelentősen szélesíti a munkáltatók munkaidőbeosztási lehetőségeit az Mt. 106. § módosuló (3) bekezdése, amely szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos,
c) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell beosztani.
Új jogintézmény a gondozási szabadság, amelynek mértéke 5 munkanap évente, és a munkavállaló súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából vehető igénybe. Jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben szükséges kiadni, az igénybevétel megalapozottságát azonban a gondozásra szoruló személy kezelőorvosának kell igazolnia. A gondozási szabadságot szabadságra jogszerző időnek kell tekinteni.
Módosulnak az apasági szabadság szabályai. Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Fontos szabály azonban a 10 napra kiterjesztett apasági szabadsággal kapcsolatban, hogy annak 1-5. napjára a távolléti díj 100 %-a, ezt követően azonban csak 40 %-a jár a munkavállalónak. Az apasági szabadság a munkaviszony végén nem váltandó meg.
Az Mt. új, 118/A. §-a rendelkezik a szülői pótszabadságról, amelynek mértéke a gyermek hároméves koráig 44 munkanap lehet, és amely a gyermek 3 éves koráig vehető igénybe. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon. A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltató ugyanakkor kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja, ennek indokát és a kiadás általa javasolt időpontját a munkavállalóval írásban közli. A szülői pótszabadsággal kapcsolatban fontos szabály, hogy az szabadságra és végkielégítésre jogszerző idő, azonban tartamára a távolléti díjnak mindössze 10 %-a jár a munkavállalónak. A szülői pótszabadság a munkaviszony végén nem váltandó meg.
A szabadságok kiadásának korábbi szabályait is felülírta az Mt-t is módosító salátatörvény, mégpedig úgy, hogy az eddigieknél nagyobb rugalmasságot biztosít a munkáltatóknak. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megtagadhatja a szabadságnak, illetve a szülői szabadságnak a munkavállaló által kért időpontnak megfelelő kiadását, a szülői szabadságot és az apasági szabadságot pedig nem feltétlenül az esedékesség évében kell kiadni.
14.) A mezőgazadsági termelőket érintő változásokat az alábbi linken részletezve tudják megtekinteni:
https://magyarmezogazdasag.hu/2023/01/06/valtozasok-foldforgalmi-szabalyokban

Boldog Új Évet Kívánok Önöknek!

Üdvözlettel

dr. Németh Balázs
jegyző s.k.

Rábaközi hírek

A hírcsatorna nem található.
2023. február 6. Hétfő
Dorottya, Dóra, Titanilla

 
A Nap kel 07:09-kor,
nyugszik 17:00-kor.

Holnap
Tódor, Rómeó
napja lesz.