Tisztelt Lakosság!

Az alábbiakban készítettem egy összefoglalást a legfontosabb -2021. január 1-jén hatályba lépő - változásokról:

I.) Adó változások

Az agrárszektort több változás is érinti. Őstermelői tevékenységnek minősülnek az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági, valamint kiegészítő tevékenységek és a tevékenységből származó termékfeldolgozás is. Az agráradózásban is hatalmas változások léptek életbe. Jelentős adókedvezményben részesülhetnek a családi gazdaságok három új működési formának köszönhetően.

Az őstermelők és a családi gazdaságban dolgozó termelők 2021. január 1-jétől három működési forma közül választhatnak, így maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.

Az erről szóló törvény értelmében évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén az átalányadózó őstermelőnek nem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettsége. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azaz adómentessé válnak.

2021-től főszabály szerint a mezőgazdasági őstermelők átalányadózónak minősülnek. Az átalányadózás már nemcsak a 8 millió forintot, hanem az éves minimálbér tízszeresét el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők számára is elérhetővé válik.

A törvény az átalányadózó őstermelők által alkalmazható költséghányadot egységesen 90 százalékban határozza meg, változnak továbbá az adóelőleg-levonási és -bevallási szabályok az őstermelőknek kifizetett bevételek tekintetében.

Bővebb információ és összefoglaló: https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/adopolitika-attorni-az-uvegplafont.26528.htm  

Megnő az egészségügyi szolgáltatási járulék, aki ezt saját magának fizeti, annak havi 8 ezer forintot kell majd befizetnie. Az első emelt összegű tétel befizetési határideje február 12.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Személyi kedvezmény

2021. január 1-jétől adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakul a személyi kedvezmény. Az új szabályozás szerint a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával csökkentheti az összevont adóalapját. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.


Megszűnik a különbség a költségvetési szervek és az egyéb munkáltatók által biztosított béren kívüli juttatások keretösszege között. 2021. január 1-jétől a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is évi 450 ezer forint/foglalkoztatott összegig adhatnak béren kívüli juttatást kedvező adózási feltételek mellett. Az évi 450 ezer forint feletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része egyes meghatározott juttatásnak minősül. 2021. június 30-ig szociális hozzájárulási adó nélkül fizethető béren kívüli juttatás.

Adótartozások rendezése

A magánszemélyek évente egyszer, félmillió forint helyett egymillió forintig igényelhetik a 12 havi automatikus részletfizetési kedvezményt. A könnyítések érintik az szja-bevallást is, és már a májusban benyújtandó 2020-ról szóló bevallásban – kétszázezer forint helyett – félmillió forintos tartozásig, hat hónap helyett szintén 12 hónapra kérhető a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulási adóra a pótlékmentes részletfizetés.

A kezdő vállalkozások speciális, személyre szabott segítségnyújtási időszaka, az úgynevezett mentorálás eddig féléves időszaka egy évre nő.

ILLETÉK

A január 1-jétől érvényes illetékmentességnek köszönhetően másfélmillió államigazgatási ügy intézése válik ingyenessé, így az önkormányzatok előtt intézhető ügyek is.

LEGFONTOSABB illetékmentesség a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő, gyermekes családoknak is jár, akár új, akár használt lakást vásárolnak. MEGLÉVŐ GYERMEK ESETÉN ezen kedvezmény 40 éves KOR FELETT is igénybe vehető

Mind az új, mind a használt lakások megvásárlása – 2020. december 31-ét követően kötött adásvételi szerződéssel – mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól, ha a vásárlásnál a vagyonszerző családi otthonteremtési kedvezményt használ fel. A mentesség az igénybe vett kedvezmény összegétől és a lakás forgalmi értékétől függetlenül igénybe vehető.

KATA

Január 1-jétől egy magánszemélynek csak egy kisadózói jogviszonya lehet. Ha 2021. január 1-jén egy magánszemélynek több kisadózói jogviszonya van, akkor csak a legkorábban bejelentett jogviszonya szerepelhet a NAV nyilvántartásában, a többi kisadózói jogviszonyát törli az adóhatóság.

2021. január 1-jétől ha a kisadózó vállalkozás a vele a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől szerez bevételt, akkor 40 százalékos adófizetési kötelezettség terheli a belföldről és külföldről származó bevételeire egyaránt.

Az adókötelezettség teljesítése attól függ, hogy belföldi vagy külföldi kifizetőtől származik a bevétel.

Ha a kifizető belföldi [az Art. szerinti kifizető a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó] és olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, akkor a belföldi kifizetőt terheli e juttatás után a 40 százalékos adó.

Ha a bevétel kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi kifizetőtől érkezik (a rendelkezés ilyenként definiálja a külföldi illetőségű jogi személyt és egyéb szervezetet), akkor a kisadózó vállalkozásnak kell megfizetnie a 40 százalékos adót, de csak a bevétel 71,42 százaléka után, a bevétel megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig.

Ha a belföldi kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos adót kell fizetnie.

A 3 millió forintot meghaladó juttatás adóalapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,

• amely után a kifizető a kapcsolt vállalkozásra tekintettel 40 százalékos adót köteles fizetni,

• amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,

• amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy

• amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

A kifizető az adót először annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően a 3 millió forint juttatási értékhatárt átlépte. Ezt követően a további kifizetéseket is 40 százalékos különadó terheli a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat.

A kisadózó vállalkozás köteles a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel 71,42 százaléka után 40 százalékos adót fizetni, ha a bevétel külföldi kifizetőtől származik.

Az adóalapnál nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás a külföldi kifizetővel fennálló kapcsolt vállalkozási viszony alapján kötelezett a 40 százalékos adó megfizetésére.

A kisadózó vállalkozás az adót először annak a hónapnak a 12. napjáig fizeti meg, amelyet megelőzően a külföldi kifizetőtől származó bevétel a 3 millió forintot átlépte, ezután a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a külföldi kifizetőtől bevételt szerzett.

A 40 százalékos adókötelezettség alá eső bevételeket (függetlenül attól, hogy az adó a bevételt juttató kifizetőt vagy magát a kisadózó vállalkozást terhelte) a 12 millió forintos értékhatár számításánál nem kell figyelembe venni.

Nem mentesül a tételes adó (50/75/25 ezer forint/hó) megfizetése alól a kisadózó vállalkozás, ha külföldi kifizetővel fennálló kapcsolt vállalkozási viszony vagy külföldi kifizetőtől származó, 3 millió forintot meghaladó éves bevétel alapján 40 százalékos adó fizetésére kötelezett.

KIVA

A kisvállalati adó (kiva) mértéke 12 százalékról 11 százalékra csökken, és a bevételi értékhatár a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépési pedig háromról hatmilliárd forintra nő.

TÁRSASÁGI ADÓ

2021-től megszűnik a fejlesztési tartalék 10 milliárd forintos felső határa, így pedig a nyereség teljes összegéig érvényesíthető az adókedvezmény. A kkv-k esetében kedvezőbbé válnak a beruházási értékhatárok jövőre: a fejlesztési adókedvezményt a kisvállalkozások már akár 200 millió forintos, a középvállalkozások pedig 300 millió forintos beruházás esetén igénybe vehetik. 

IPARŰZÉSI ADÓ

Egyes vállalkozásoknál csökken 2021-től a helyi iparűzési adó maximális mértéke. Maximum egy százalék helyi iparűzési adóval számolhatnak 2021-ben az egyéni vállalkozók, az egyéb vállalkozó magánszemélyek (például az őstermelők) és azok a kkv-k, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.

ÁFA

Új lakás értékesítése, építkezés

Az újlakás-értékesítések áfamértéke öt százalékra csökken.

A január elsejétől kifizetett építkezési és telekszámlák áfatartalmát ötmillió forintig visszatéríti az állam.

Számlát, nyugtát kibocsátók

2021. január 4-étől új, illetve módosított szabályoknak kell megfelelniük a számlát, nyugtát kibocsátóknak a pénzügyminiszter 17/2020. rendelete egyes bizonylatolással kapcsolatos közvetett adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló, a Magyar Közlöny 295. számában kihirdetett rendelete szerint.

Elektronikus fizetés

2021. január 1-jétől a pénztárgéphasználatra kötelezett kereskedőknek biztosítaniuk kell az elektronikus fizetés lehetőségét, és annak folyamatos rendelkezésre állását

GÉPJÁRMŰADÓ

A gépjárműadóval kapcsolatos feladatok az önkormányzatoktól átkerülnek a NAV-hoz. Az adót továbbra is félévente, két egyenlő részletben – 2021-ben kivételesen április 15-ig, a későbbiekben március 15-ig, valamint szeptember 15-ig – kell megfizetni.


II.) Az élet más területét érintő változások:

PÁLINKAFŐZÉS

A pálinka bérfőzetése és magánfőzése évi 86 liter párlatig adómentes.

Néhány száz forinttal drágult 2021. január 1-jétől az e-matrica díja és a jogosulatlan úthasználatért járó büntetések is emelkednek. Fontos változás, hogy a jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott pótdíjak a fizetési felszólítást követően kiválthatóak lesznek az éves országos matrica megvásárlásával.

Megváltoznak az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállási szabályai. Ezek számos új feladatot rónak a kereskedőkre. Emelkedik a jótállási idő hossza, 3 évre nő a nagy értékű fogyasztási cikkek kötelező jótállási időtartama. Bevezetik az e-jótállási jegyet is és a csomagolás megőrzése már nem lehet feltétele a jótállási igény érvényesítésének. Bővebb összefoglaló: https://ado.hu/cegvilag/uj-jotallasi-szabalyok-jonnek-januartol/


III. Otthonteremtési program

Január 1-jétől ismét 5 százalék áfát kell fizetni az új építésű ingatlanok vásárlásakor. A csok-támogatással vásárolt új építésű ingatlanok után vissza is igényelhető a csökkentett áfa, illetve az így vásárolt ingatlanok után vagyonszerzési illetéket sem kell fizetni. Újdonság, hogy januártól a teljes vissza nem térítendő csok tetőtér-beépítésre is felhasználható. A már meghirdetett lakásfelújítási támogatás mellé kedvező kamatozású, maximum 3 százalék kamatú felújítási hitel vehető fel, melyet az állami visszatérítésből automatikusan előtörlesztenek. Maximalizálják a jelzáloghitelek felvételekor fizetendő közjegyzői munkadíjakat is. Az otthonteremtés egyre bővülő rendszere teljes körűen elérhető az alábbi linken:

https://bankmonitor.hu/otthonteremtesi-es-otthonfelujitasi-tamogatasok/?fbclid=IwAR1M35r1F0jPQXB8JQMZ5QeLF6hAh7Bi-URUl3h_OrhZfZ0MBm3VdI-Y0pY

A hiteltörlesztési moratórium 2021. július 1-jéig tart, ez idő alatt a tőketartozást, a kamatot és a hitelszerződéssel összefüggő díjakat nem kötelező megfizetni. A szerződések futamideje a hiteltörlesztési moratórium lejárata után úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a hiteltörlesztési moratórium alatt felhalmozódott kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

Kérdés esetén állok rendelkezésre!

Üdvözlettel

dr. Németh Balázs
jegyző s.k.